Ugrás a fő tartalomra

Hősök: „Ebben a formációban van a fél életünk” - Interjú

Tegnap a veszprémi Expresszóban ünnepelte 14. születésnapját a Hősök. A srácokkal az idei OSG-n találkoztam először, ahol DJ Gozth lemezlovassal kiegészülve szolgáltatták a talpalávalót. Ott olyannyira meggyőztek a fiúk, hogy ha lehetett volna, egyből indultam volna egy élőzenekaros bulijukra. Holnap érkezik is a koncertkritika, de most jöjjön egy kis interjú Menthával és Ecküvel, amelyre még a buli előtt kerítettünk sort. Vigyázat: a sorok között hatalmas alázat, sok-sok szorgalom, és őszinte gondolatok találhatók! A srácok nem húzták az időt, egyből belevágtak a közepébe:


Eckü: Mondhatnánk, hogy most ballagunk, hiszen ez itt a 14. születésnapunk. Eddig kicsik voltunk, de mostanra talán leérettségiztünk, mint Hősök, és nagyon boldogok vagyunk, hogy ideáig eljutottunk. Több éve tartjuk már a szülinapi koncertet, itt Veszprémben, és szerintem ma is f*sza estének nézünk elébe. Külön öröm, hogy több barátunk is eljött, itt van Tkyd, Különvélemény & Thoma, Brasch, és persze DJ Gozth is pörgeti majd a lemezeket a koncertek után. Igazi nosztalgikus hangulatba kerültünk, különösen, hogy idén 10 éves a Westprém City Allstarz című albumunk. Ez a lemez decemberben jelent meg, és nagyon meglepődtünk, amikor januárban felléptünk Debrecenben. 
Mentha: Ugyanis azon a bulin elővettünk pár dalt erről az albumról. Féltünk, hogy hogyan fogadják majd őket, és úgy éreztük, hogy nem lesz értelme ezeket a számokat előadni, mivel nem igazán ismerhetik őket. Végül igencsak meglepődtünk, mert nagyon-nagyon szerették az emberek a dalokat. Amikor már hazafele jöttünk a vonattal, akkor el is döntöttük, hogy onnantól kezdve ezek a számok is helyet kapnak majd a fellépéseken. 
Eckü: Érdekes belegondolni, hogy mennyire változik a világ, és hogy ez már 10 éve volt. Idősebbek lettünk, de jó érzés, hogy többen ugyanonnan indultunk, találkozunk különböző városokban a fellépéseken, és mégis mindig hazatérünk együtt. 
Mentha: Tényleg jó, hogy eltelhet akárhány év, de ezek a srácok akkor is lejárnak a bulijainkra, ha éppen nem beszélünk mindennap.


Nikkk: Picivel több, mint két hete jöttetek ki a Legjobban klippel. Mi a dal, és a videó története?

Eckü: A Legjobban idei, 2015-ös zene. Nem akartunk óriási világmegfejtő, társadalmi dolgokat megírni, egyszerűen csak szerettünk volna egy olyan zenét, amit még nem csináltunk. Könnyed, de szórakoztató. JoeKer írta a zenéjét, a szöveget Menthával ketten alkottuk. A refrént, amit Janka énekel, Mentha írta. A klip pedig igazából az idei esztendőnk egy lenyomata. 
Mentha: Tavasszal vettünk egy GoPro kamerát. Amikor Londonban jártunk, szerettünk volna készíteni egy kis videót, hogy a közönség is belepillanthasson az utunkba. Ekkor találtuk ki, hogy akkor már felvesszük az egész nyarunkat is. Innentől minden koncerten előkerült a kamera, általában selfievideót csináltam, de például sokszor leraktam a kamerát a dob mellé is, így születtek azok az együtt ugrálós képek. Később Eckü megkérdezte, hogy hogyan állunk a felvételekkel, milyenek lettek. Bevallom őszintén, nekem eleinte nem tetszettek. Ennek ellenére továbbra is készültek a felvételek, otthon egyre többet nézegettem őket, majd megcsináltuk azokat a képeket is, amikor mindketten elrappeljük a saját részeket. Ecküt én vettem fel, engem pedig egy haverom. Amikor elkezdtem vágni a klipet, az előre nem tervezett koncepcióból született meg végül az alapelképzelés, vagyis maga a backstage vonal. Mindvégig lazán álltunk az egészhez. A dal, és a klip is könnyedén született meg, amelyet most már mi is szívesen nézünk vissza. Egy jó barátunk szerint azért jó ez a klip, mert a rajongók, a közönség, akik mindig csak szemből látnak minket, most hátulról, a kulisszák között is láthatnak. Olyan érzésük lehet, mintha ők is ott lennének a koncerteken, a kisbuszban, vagy akárhol máshol. Ezzel a klippel egy picit közelebb engedtük őket magunkhoz.

Nikkk: A vágásokkal mennyi idő alatt készültél el? 

Mentha: 2-3 nap alatt kész lettem vele. Ahhoz képest, hogy először csináltam, nem kínlódtam vele sokat. Nyilván voltak olyan dolgok, amiket nem tudtam, ilyenkor megkérdeztem a nálam profibb barátokat. Egyszerűen érdekelt a téma. Most már jobban tudom, hogy hogyan megy ez, így legközelebb már ügyesebb leszek. Igazából jött minden magától, és úgy érzem, hogy ment is a munka, nem volt kínlódás, nem éreztem azt az 52. vágásnál, hogy, na, most van elegem. Volt rá időm, kedvem, jó szívvel csináltam. Külön öröm, hogy amikor átküldtük a zenei csatornáknak, akkor a Music Channel, és a Viva is azt mondta, hogy örömmel játsszák majd. 
Eckü: Ennek a videónak nagyon kellemes feelingje van számunkra, hiszen mozgalmas volt a nyarunk, és tele van olyan képekkel, amelyek pozitív érzéssel töltenek el bennünket, így jó őket visszanéznünk. Egyébként a szerencsi Csokifesztivál sajtósának is elküldtük, akinek a főnöke is nagyon imádta az anyagot, de sok más szervező is örült, amikor viszontláthatták a felvételeket, rendezvényüket ebben a klipben.

Nikkk: Vannak azok a szerzők, akik csak egy „steril szobában” tudnak alkotni, ahol mindent és mindenkit ki tudnak zárni. Mások pedig, ha éppen ott szállja meg őket az ihlet, akkor a vonaton egy szalvétára írják a szöveget. Ti hogy dolgoztok? 

Eckü: Hát szalvétára nem írunk, mi inkább a telefonjainkat szoktuk elég sokat nyomkodni. (nevet-szerk.) Mentha: Általában kitalálunk egy témát, amiről írni szeretnénk, leülünk hozzá, és szépen megírjuk a szöveget. Az nyilván a jobbik eset, amikor jönnek is a sorok, és nem csak ott ülünk. (nevet-szerk.) De persze az is gyakran előfordul, hogy sétálok az utcán a kutyámmal, ránézek valamire, és eszembe jut egy sor, vagy egy szó, amihez tudok egy másik szót társítani. Ezeket egyből bele szoktam írni a telefonomba, hogy el ne felejtsem, és amikor este hazamegyek, előszedem őket, és próbálom összerakni a kis képkockákat. Igazából, ha nekem megvan az első két sorom, akkor onnantól jön hozzá az egész szöveg majdnem. Persze van olyan is, hogy 20 másodperc alatt összerakom az első két sort, majd órákig, vagy napokig nem tudok továbblépni. Most például Siskával csináltunk egy közreműködést, ott is megvolt a téma, a zene, és nagyjából egy órán belül elkészültem a szöveggel. 


Nikkk: Nemrég Münchenben jártatok. Meséljetek az élményről! 

Eckü: Nem sokat aludtunk a buli előtt, de szerencsére nagyon kellemes a kinti magyar közeg. Szerettek minket, kedvesek voltak velünk, meghallgattuk sokak sztoriját, hogy miért vannak kint. Egyébként ezek a dolgok érdekelnek is minket! Elmondták, hogy mi az, amit a munkában, karrierben el tudnak kint érni, mi az, ami jobban tetszik nekik ott, mint itthon, vagy éppen mi hiányzik nekik a legjobban Magyarországról. Magyar emberek között, német söröket iszogatva léptünk fel. 
Mentha: Odafele az autóban folyton arról beszélgettünk, hogy vajon miért hívtak minket ki? Miért pont minket? Valaki biztos mondta a főszervezőnek, hogy minket hívjon el, de ki és miért? Mikor odaértünk az volt az első, hogy rá is kérdeztem erre a szervező srácnál. Azt mondta, hogy volt náluk Sterbisznky, a Kozmix, a Groovehouse, és még hosszasan sorolta a neveket. Ekkor még mindig nem értettem, hogy mi hogyan kerültünk a képbe. Például miért nem inkább az Animal Cannibals kapta a meghívást? Ekkor a szervező elmondta, hogy az RTL-klubbon látott velünk egy videót, ahol elmondtuk, hogy nincs menedzserünk, mindent mi magunk csinálunk, és ez neki annyira megtetszett, hogy ki akart hívni bennünket. Danival utána picit be is paráztunk, hogy nehogy most legyen rossz a buli valami miatt. Szerencsére minden jól sült el. Nagyon jó volt az egész, a szervezés, a fogadtatás, minden. Vicces volt, hogy Veszprémből is jöttek ki barátok, akikkel csak a helyen találkoztunk, amikor megérkeztünk. Nem értettük, hogy miért nem szóltak, hogy kijönnek, meglepetésnek szánták. Hát sikerült, és boldogok voltunk nagyon. Szerencsére nem volt kín az utazás sem.


Nikkk: Mivel készültök a rajongók számára? 

Eckü: Siskával, és az Ol'starzzal egy klippel jövünk elő legközelebb. Emellett jövőre már 15 éves lesz a Hősök, ami mégiscsak egy kerekebb szám, szóval azt szeretnénk tisztességesen megnyomni. 
Mentha: Jövőre 33 is évesek leszünk, így ha belegondolunk, akkor ebben a formációban van a fél életünk. Egyszer Lukács Laci mondta a Tankcsapdából, hogy amikor betöltötte a negyvenet, akkor már 20 éve üzemelt a zenekar. Nyilván voltak tagcserék, de ez nem változtat azon, hogy a fél életét beletette a dologba. Büszkék vagyunk rá, hogy lassan mi is elmondhatjuk ezt magunkról!

Írta: Nikkk

Megjegyzések

Népszerűek

Anymood: "Érzelmi alapon írunk zenét"

Bencsik Tamarát sokan a 2008-as Megasztárban ismerték meg. A dögös, tehetséges lány jelenleg az Anymood duójában állja meg helyét, ahol párjával együtt (Aydan) szolgáltatja a talpalávalót.
Mi az Anymood története? Hogyan ismerkedtetek meg egymással? 
Aydan: Mindketten ismerjük a legendás hajógyári szigetet, ahol közel 10 évig voltam rezidens. Tamara pedig nem csak a hangja, de a férfimagazinokban tett pózai miatt is népszerű. Bevallom, nekem az utóbbi kapcsán ugrott be először, hogy ki is ő. Utólag tudtam meg, hogy a művésznő már régen kifigyelt magának a pult mögül, hiszen fellépései után gyakran megjelent nálunk, és mulatott a zenéimre. Aztán az egyik oldalon írt rám először, és elmondta, hogy tetszik neki, amit képviselek. Kiderült, hogy producerkedik, és 100%-ban egyezik a zenei ízlésünk. Innentől elindultak köztünk az ötletcserék, majd megszületett az első közös számunk, mely a mai napig az egyik legkedveltebb dalunk, az OVER.

Mitől más ez a formáció, mint a többi?
Aydan: Elsősorban …

Szóló vonalon bizonyít Baracskay Rita

A WatchMe zenekar motorja régóta fontolgatja, hogy szólóban is útnak indul, hiszen Rita ízlése több stílusból építkezik és kíváncsi, hogy a műfajok igen színes palettáján mit tud átadni a nagyközönségnek. Mivel egy partnerrel mégiscsak egyszerűbb elindulni azon a bizonyos rögös úton, így Rita első számához vendégül hívta Péterffy Lilit (NB). „Liliben van élet, csillognak-villognak a szemecskéi, egyszerűen jó ilyen emberekkel kooperálni.” A Ne ébressz fel a változásokról szól, és arról, hogy érdemes mindent kipróbálni, megnézni, megérezni, egyszerűen nyitottnak lenni. „Nekem ezek az újdonságok, beleugrások, kipróbálások a teljes önállóságot jelentik. Ez a dal és ez az egész projekt számomra egy tudatosan irányított személyiségfejlesztés.” - mondta el Rita.
A nótához különleges, (telefonon megtekinthető) olyan 360 fokos klip készült, amelyből csak egy-két példány van hazánkban. A videót Scrabo Shepherd és stábja kreálta, aki a WatchMe zenekar klipjeit is készíti. „Éppen egy elég kemény …

Az önfeledt éjszakákról zenél a WatchMe

A WatchMe zenekar utolsó klipjét a tavaly áprilisi Vonalkód jelentette, a formáció persze nem tétlenkedett, különböző feldolgozásokkal örvendeztette meg a közönségét. A csapat korábbi szerzeményei mély mondanivalóval, komoly hangvétellel, odaszúrásokkal volt teli, most azonban egy könnyedebb nótával készültek. „A Négykézbál című dalunkat azoknak a fiataloknak ajánlom leginkább, akik szeretnek bulizni, de azért tudják, hogy hol a határ. Ez a dalunk nagyon vidám és szórakoztató, de persze a cinizmus nem hiányzik belőle.” – kezdte a csapat énekesnője, Dósa Szelina. „Azt hiszem, Szelina és az én személyiségem is pozitív, és igencsak lökött. Nyilván mindenkinek vannak olyan estéi, éjjelei, amikre mosolyogva gondol vissza később. Néha kötelességemnek érzem, hogy bemenjek a városba és megzabáljam, amíg eljön a reggel. Érdekel, hogy mi változik, hova vándorolnak a ragadozók, lettek-e új hordák? Kell, hogy néha levetkőzzük a gátlásokat, egészséges fiatalokként mászkáljunk, és elengedjük, hogy m…