Így láttuk a III. Kürtőskalács Fesztivált!

Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Kürtőskalács Fesztivál. Eddig mindhárom rendezvényen jártunk, és garantált, hogy jövőre sem fogjuk kihagyni!

Ennek egyik oka, hogy a kürtőskalács hagyományos, faszénen sütésével, valamint az édesség 200 éves történetének, és elkészítési módjainak megismertetésével többek között a magyar tradíciókat kívánják ápolni a szervezők. Ráadásul mi nem csak nyáron, de ősszel, és télen is szeretünk a szabadban feltöltődni, és ezekhez a hidegebb évszakokhoz bizony a forralt bor mellett hozzátartozik a kürtőskalács is. A másik érvünk, hogy minden évben izgalmasabbnál izgalmasabb programok várnak ránk a rendezvény keretein belül.


Az első napra főleg a koncertek miatt érkeztünk a Vajdahunyad várához, hiszen tavaly ugyanezen az eseményen búcsúzott el közönségétől az Indygo zenekar. A formációtól korábban elgondolkodtató; ám ironikus, vicces szövegű dalokat kaptunk, amelyek mellé időközben születtek komolyabbak is. A tagok úgy gondolták, hogy a két irány nem keverhető ugyanazon produkció alatt, így új névvel szerették volna folytatni a közös zenélést. A srácok az eltelt egy év során azonban sokat gondolkodtak, és végül úgy döntöttek, hogy megújulva ugyan, de változatlan tagokkal és az Indygo névvel szórakoztatják tovább a nagyérdeműt a jövőben is. Nos, állítjuk, hogy a lendületből mit sem vesztettek a srácok, valamint szerencsére nagy erősségük (vagyis, hogy a csapat minden tagja külön-külön is vérprofin szólal meg a saját hangszerén, hát még együtt…) továbbra is pont ugyanakkora hangsúlyt kap, mint maguk a szövegek. A visszatérő bulijukon olyan már ismert dalokat hallhattunk, mint a Hangya, a Kobold, a Medve, az Illemtan, az Instant Halleluja, a Vámpír, a Hős, vagy éppen a Paradicsomszínű naplemente. Persze kaptunk új szerzeményeket is, mint például a Sziget, vagy a Nem vagyok beléd szerelmes, valamint a koncert végén felcsendült a fesztivál hivatalos száma, a Kürtős Rege is. Bár az idő kifejezetten hidegre fordult, a srácok szerencsére kellőképpen felmelegítették a zeneszerető szíveket. Hozzánk például a fellépés során több olyan ember is odajött, akik korábban nem találkoztak a formációval, és megkérdezték, hogy mi a zenekar neve. Hát, jelentjük: továbbra is Indygo… 
Őket a Maszkura és a Tücsökraj követte a színpadon. A cilinderes énekes egyedi megjelenésében, az önkifejező dalokban, és a leginkább soul-funk stílusú muzsikákban összességében kellemesen csalódtunk.

A második napon részt vettünk a Nagy Közös Sütésen. Mindig érdekes élmény látni, ahogy a családok, és a barátok nem félnek megismerkedni együtt valami új dologgal. A társaság igazán kellemes volt, és bebizonyosodott, hogy kortól és nemtől függetlenül bárki megtanulhatja a kürtőskalács készítés csínját-bínját, különösen, hogy a Vitézkürtős kollégái egyből otteremnek, ha valahol elkél egy kis segítség. Ebben az évben ráadásul a FODISZ (Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége) számára is lehetett adományozni (a regisztrációs díjjal, valamint a felajánlott kürtőskalácsokkal egyaránt). A délután folyamán meghallgattuk Janicsák Vecát is, aki közel háromnegyed órás koncertjével, várandós pocakjával, kicsit szétszórt, de annál kedvesebb személyével pillanatok alatt mosolyt csalt az arcunkra. Veca műsora leginkább saját számokból áll, tőle legjobban a Könnyek az esőben (az esőt szerencsére megúsztuk!), a Labirintus, és a Mennyit adsz a lelkemért dalokat szerettük.


És hogy miért ajánljuk még ezt a fesztivált? Mert a kiemelt programok között sem unatkoznak a résztvevők, mivel van itt például Gyermekliget, interaktív játékok, és Csináld magad! kézműves foglalkozás is. Ha tehát az égiek jövőre sem fokozzák a szervezők munkáját egy jó időjárással, akkor is érdemes kilátogatnotok, hiszen garantáltan feltöltődtök majd energiával!



Írta: Nikkk
Fotók: Andi

A cikk újraközlése csak linkelt forrásmegjelöléssel lehetséges!