Ugrás a fő tartalomra

Metszéspontok: Fassang László, Szirtes Edina Mókus, Szokolay Dongó Balázs közös koncertje

Három zenei világ találkozása, különböző zenei műfajokból érkező szólistákkal, akik hol dallammal, hol kísérettel, hol közös improvizációkkal lépnek be egymás terébe, és hoznak létre valami eredetit, valami soha nem tapasztaltat, műfaji korlátok nélküli, szabad együttzenélésben.


Fassang László orgonaművész, Szirtes Edina Mókus hegedűművész, énekes és Szokolay Dongó Balázs népzenész közös muzsikálásában a legfontosabb: megérteni a másik zenei látásmódját és megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek által egy új, közös világ jöhet létre. Ezt a különleges hangulatot tapasztalhatja meg a zenerajongó néző 2016. november 9-én, a MÜPÁban, a három művész közös koncertjén.

Az este során a már fent említett zenei metszéspontok, és a másik művészetének megértése válik az együttzenélés kiindulópontjaivá: Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szaxofonon megszólaló népzenei ihletésű improvizatív muzsikája, Fassang László improvizációra való nyitottsága, valamint Szirtes Edina Mókus a jazz és pop világából is merítkező egyedi hangzásvilága, meglepő természetességgel él együtt.

A három zenei világ találkozásának egyik fontos színtere a táncritmus, ugyanis a klasszikus zeneirodalom népi táncritmusok ihlette szerzeményekben is bővelkedik. Másik ilyen fontos színtér a zenei ornamentika és hangszínek világa. Fassang orgonára ülteti Dongó díszítéseit, gesztusait. Mókus, magyar költők verseire írt zenei témái pedig ismerős népzenei motívumokat hívnak elő Dongó lelkéből és ujjaiból. Ez a gesztusrendszer a népzenei gyakorlat szerves részét képezi és túllép a kottakép alapján reprodukálható hangok keretein, szokatlan önállóságot adva ezzel az interpretációnak. Szirtes Edina Mókus találkozása a két zenésszel szinte sorsszerű volt. Két évvel ezelőtt, egy felkérés hívta életre hármuk közös produkcióját. Már az első találkozásnál kiderült, hogy Mókus egyéni stílusú hegedűjátéka, a húrok hangja, és a különleges énekhangja, milyen természetesen simul bele Fassang és Dongó zenei világába. Az állandó, kölcsönös inspiráció, amit egymás felcsendülő zenéiből kaptak, önfeledt improvizálásban teljesedett ki.

A témák adottak, a koncert kimenetele ismeretlen: új hangzások kelnek életre a fúvós hangszerek, az orgona és a hegedű által. A muzsika így hol „komolyzenésen”, hol népiesen, hol pedig valami ismeretlen nyelven szólal meg Fassang László, Szirtes Edina Mókus és Szokolay Dongó Balázs tolmácsolásában, 2016. november 9-én a MÜPÁban.

Szokolay Dongó Balázs népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik. 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Az idén, 2016-ban Príma Díjat kapott.

Fassang László pályája a világ legrangosabb orgonaversenyeinek győzteseként és díjazottjaként 2002 óta töretlenül ível felfelé. Diplomáit a budapesti Zeneakadémián és a párizsi Conservatoire-on szerezte. Tanulmányait megszakítva 2000-ben egy évet töltött Japánban, ahol a Sapporói Koncertterem rezidens orgonistája volt. 2002-ben a kanadai Calgary-versenyen elnyerte az improvizáció aranymedálját, 2004-ben pedig neki ítélték oda a világ legjelentősebb orgonaversenyének tartott Chartres-i verseny interpretációs nagydíját és közönségdíját. Szólólemezei jelentek meg Japánban és Franciaországban. Világszerte koncertezik, emellett a spanyolországi San Sebastian Zeneművészeti Főiskolán improvizációt tanított. Szakértőként részt vett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának építésében. 2006 óta a Müpa orgonakoncertjeinek művészeti vezetője. Ugyancsak 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal és Prima Díjjal tüntették ki. 2008 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona tanára. 2016-ban Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki.

Szirtes Edina Mókust, a fergeteges humorú kecskeméti lányt korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol hegedűművész diplomát szerzett. Mivel ő volt a legkisebb, a többiek anyáskodásának köszönheti „Mókus” nevét, amit (lassan) világszerte ismernek. “Szirtes Edina Mókus a magyar world-zenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. Nagyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol keleties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró-nyers énekhangja mindenféle áramlatokon felül emelik. Szerelem és kínai filozófia, égbemászás és földönjárás, misztérium és vagányság… Mókus természeti jelenség. Róla nevezném el az első magyar hurrikánt, Katrina és Sandy hazai rokonát.” – mondta róla Lackfi János. Emlékei szerint hétévesen komponálta az első mesejáték muzsikát, és másodikos gimnazista volt, amikor kirúgták a Ki Mit Tud?-ból, mert nem hitték el, hogy a választott József Attila-vershez valóban ő írta a zenét. „El sem hiszem, hogy itt vagyok” – ezzel a mondattal kezdte legutóbbi estjét a Müpában, majd hozzátette gyorsan: „be is vagyok rezelve a helyhez és az alkalomhoz illően”. Pedig lassan (inkább gyorsan) meg kéne barátkoznia a nagy és telt házas koncertekkel, és azzal, hogy egyre nagyobb rajongótábora követi minden megmozdulását. Már, ha bírja a tempót, amit Mókus diktál.

Metszéspontok 
2016. november 9. (szerda), 19.30
MÜPA-Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködnek:
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Fassang László - orgona
Szokolay Dongó Balázs – fúvós hangszerek

Megjegyzések

Népszerűek

Watchme: „Üdvözlet Pásztor Annának és köszönet a létéért!”

Első magyar nyelvű száma, a Vonalkód után ismét egy anyanyelvű nótával rukkolt elő az izgalmasan fűszerezett, játékos Watchme. A Játszunkról a zenekarvezető, a szaxofonos Baracskay Rita mesélt.
Mikor, kinek a fejéből pattant ki az ötlet?
Pont egy éve a Veszprémi utcazene Fesztiválon gondolkodtunk el azon, hogy ideje egy magyar dalnak. Egyrészt mert nagyon családias, isteni fesztivál hangulat volt, másrészt a zsűri is folyton kiemelte, hogy igényelnék ezt tőlünk. Ekkor leültünk és elkezdtünk arról agyalni, hogy melyik az a magyar előadó, akinek a személye és a szövegei is mindannyiunkhoz közel állnak. Hát nem volt egyszerű! Én is és szerintem a többiek is szigorúak vagyunk, aztán Szelina felvetette, hogy „bakker az Anna”. Innentől tök egyértelmű volt, így meglett a szöveg, a zene pedig már jött magától. Üdvözlet Pásztor Annának és köszönet a létéért!
BOM ismét veletek dolgozott. Miért pont őt választottátok/vontátok be ebbe a nótába is?
Ott ült mellettünk az asztalnál, nagyon cink le…

Előrukkolt Pasztellkék című új számával a Dirty Slippers

A Dirty Slippers rendkívül inspiratív és sikeres időszakát éli, a zenekar idén már a második videoklippel rukkol elő. A téli "Már nem" már bepillantást engedett a zenekar új nagylemezének a hangzásvilágába, azonban a vadiúj dal a Pasztellkék, egy ízig-vérig modern, táncolós bulihimnusz lett. A dal gyorsan bekerült a hazai rádiók játszási listájára is, sőt még Erdélyben és a Vajdaságban is napi szinten hallható. A videoklip Ritók-Filip Áron munkája, aki korábban már két kisfilmet is rendezett a zenekarnak. Ezúttal azonban egy teljesen új, szürreális világ jelenik meg, amely tökéletesen passzol a dal mondanivalójához. Élj a mának! Élj meg minden pillanatot! Szórakozz és bulizz! A klip főszereplői Szabó Kriszta topmodell és Szathmáry Nándor, akik egy álomban találkoznak, de hogy miként, az a videoklip végére derül ki.

A Pasztellkék kapcsán a zenekar frontembere, Lobó-Szalóky Lázár érdekes részleteket is elárult: "Mindig is akartunk egy bulihimnuszt írni. Az előző két leme…

CocoTia és a Cherry Lemonade: "Óriási vidámság faktor van benne"

CocoTia aztán nem tétlenkedik ezen a nyáron, a Nem várok és a Részeg Tündér után hétvégén ismét egy új dallal rukkolt elő. A lány a két magyar nyelvű nótát követően visszakanyarodott egyik kedvenc nyelvéhez (legalábbis énekelni nagyon szeret így), az angolhoz!
Nikkk: Ismét visszatértél az angol nyelvhez. Miért döntöttél így?
CocoTia: Tudatosan hozom ki így a dalaimat, és szeretek felváltva énekelni magyar és angol nyelven. Hozzám közelebb áll az angol nyelvű éneklés, valószínűleg azért, mert Amerikában éltem hosszabb ideig. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy a hazai közönségnek is szeretnék azzal kedveskedni, hogy magyarul énekelek. Régen gyerekkoromban sokat énekeltem például népdal versenyeken. Az első debütáló dalomnak köszönhetően voltak megkereséseim és ennek eredményeképpen Svédországból felkértek, hogy dolgozzunk együtt egy dalon, ennek a munkának a gyümölcse lett a Cherry Lemonade. De itt nem ért véget az út, mert ennek a közös együttműködésnek köszönhetően további dalok is szül…