Ugrás a fő tartalomra

Metszéspontok: Fassang László, Szirtes Edina Mókus, Szokolay Dongó Balázs közös koncertje

Három zenei világ találkozása, különböző zenei műfajokból érkező szólistákkal, akik hol dallammal, hol kísérettel, hol közös improvizációkkal lépnek be egymás terébe, és hoznak létre valami eredetit, valami soha nem tapasztaltat, műfaji korlátok nélküli, szabad együttzenélésben.


Fassang László orgonaművész, Szirtes Edina Mókus hegedűművész, énekes és Szokolay Dongó Balázs népzenész közös muzsikálásában a legfontosabb: megérteni a másik zenei látásmódját és megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek által egy új, közös világ jöhet létre. Ezt a különleges hangulatot tapasztalhatja meg a zenerajongó néző 2016. november 9-én, a MÜPÁban, a három művész közös koncertjén.

Az este során a már fent említett zenei metszéspontok, és a másik művészetének megértése válik az együttzenélés kiindulópontjaivá: Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szaxofonon megszólaló népzenei ihletésű improvizatív muzsikája, Fassang László improvizációra való nyitottsága, valamint Szirtes Edina Mókus a jazz és pop világából is merítkező egyedi hangzásvilága, meglepő természetességgel él együtt.

A három zenei világ találkozásának egyik fontos színtere a táncritmus, ugyanis a klasszikus zeneirodalom népi táncritmusok ihlette szerzeményekben is bővelkedik. Másik ilyen fontos színtér a zenei ornamentika és hangszínek világa. Fassang orgonára ülteti Dongó díszítéseit, gesztusait. Mókus, magyar költők verseire írt zenei témái pedig ismerős népzenei motívumokat hívnak elő Dongó lelkéből és ujjaiból. Ez a gesztusrendszer a népzenei gyakorlat szerves részét képezi és túllép a kottakép alapján reprodukálható hangok keretein, szokatlan önállóságot adva ezzel az interpretációnak. Szirtes Edina Mókus találkozása a két zenésszel szinte sorsszerű volt. Két évvel ezelőtt, egy felkérés hívta életre hármuk közös produkcióját. Már az első találkozásnál kiderült, hogy Mókus egyéni stílusú hegedűjátéka, a húrok hangja, és a különleges énekhangja, milyen természetesen simul bele Fassang és Dongó zenei világába. Az állandó, kölcsönös inspiráció, amit egymás felcsendülő zenéiből kaptak, önfeledt improvizálásban teljesedett ki.

A témák adottak, a koncert kimenetele ismeretlen: új hangzások kelnek életre a fúvós hangszerek, az orgona és a hegedű által. A muzsika így hol „komolyzenésen”, hol népiesen, hol pedig valami ismeretlen nyelven szólal meg Fassang László, Szirtes Edina Mókus és Szokolay Dongó Balázs tolmácsolásában, 2016. november 9-én a MÜPÁban.

Szokolay Dongó Balázs népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik. 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Az idén, 2016-ban Príma Díjat kapott.

Fassang László pályája a világ legrangosabb orgonaversenyeinek győzteseként és díjazottjaként 2002 óta töretlenül ível felfelé. Diplomáit a budapesti Zeneakadémián és a párizsi Conservatoire-on szerezte. Tanulmányait megszakítva 2000-ben egy évet töltött Japánban, ahol a Sapporói Koncertterem rezidens orgonistája volt. 2002-ben a kanadai Calgary-versenyen elnyerte az improvizáció aranymedálját, 2004-ben pedig neki ítélték oda a világ legjelentősebb orgonaversenyének tartott Chartres-i verseny interpretációs nagydíját és közönségdíját. Szólólemezei jelentek meg Japánban és Franciaországban. Világszerte koncertezik, emellett a spanyolországi San Sebastian Zeneművészeti Főiskolán improvizációt tanított. Szakértőként részt vett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának építésében. 2006 óta a Müpa orgonakoncertjeinek művészeti vezetője. Ugyancsak 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal és Prima Díjjal tüntették ki. 2008 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona tanára. 2016-ban Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki.

Szirtes Edina Mókust, a fergeteges humorú kecskeméti lányt korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol hegedűművész diplomát szerzett. Mivel ő volt a legkisebb, a többiek anyáskodásának köszönheti „Mókus” nevét, amit (lassan) világszerte ismernek. “Szirtes Edina Mókus a magyar world-zenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. Nagyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol keleties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró-nyers énekhangja mindenféle áramlatokon felül emelik. Szerelem és kínai filozófia, égbemászás és földönjárás, misztérium és vagányság… Mókus természeti jelenség. Róla nevezném el az első magyar hurrikánt, Katrina és Sandy hazai rokonát.” – mondta róla Lackfi János. Emlékei szerint hétévesen komponálta az első mesejáték muzsikát, és másodikos gimnazista volt, amikor kirúgták a Ki Mit Tud?-ból, mert nem hitték el, hogy a választott József Attila-vershez valóban ő írta a zenét. „El sem hiszem, hogy itt vagyok” – ezzel a mondattal kezdte legutóbbi estjét a Müpában, majd hozzátette gyorsan: „be is vagyok rezelve a helyhez és az alkalomhoz illően”. Pedig lassan (inkább gyorsan) meg kéne barátkoznia a nagy és telt házas koncertekkel, és azzal, hogy egyre nagyobb rajongótábora követi minden megmozdulását. Már, ha bírja a tempót, amit Mókus diktál.

Metszéspontok 
2016. november 9. (szerda), 19.30
MÜPA-Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködnek:
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Fassang László - orgona
Szokolay Dongó Balázs – fúvós hangszerek

Megjegyzések

Népszerűek

Brutális volt a SENKISE bemutatkozó bulija

Tegnap este az Akvárium Klubban sor került ByeAlex (Márta Alex) és Tembo (Schmidt Gergő) duójának, a SENKISEnek debütáló bulijára. A mindössze két éves formációra rengetegen voltak kíváncsiak, ezt bizonyítja, hogy az eredetileg kisteremben tervezett koncert átkerült a nagyhallba, valamint sokan még az utolsó pillanatokban is próbáltak jegyhez jutni több-kevesebb sikerrel. 
Azt tudjuk, hogy ByeAlex tipikusan a megosztó személyiségek közé tartozik, az ember vagy nagyon imádja őt, vagy totálisan furának, érthetetlennek érzi ezt a figurát. Az innovatív produkció dalai sorra nagy port kavarnak, de az is tény, hogy hatalmas közönséget érintenek meg zenéjükkel. Számomra óriási piros pont, hogy egy hazánkban olyan háttérbe szoruló stílust, mint a trap műfaja magyar nyelven próbálnak meg népszerűsíteni Alexék. A témákat remekül választják meg, a lüktető hangzásvilág pedig pillanatok alatt magával ragadja az embert. A dalszövegben okos gondolatok is megbújnak, de csak olyan finoman, hogy az emb…

Zoltán Erika Másképp - Acoustic Live koncert a Jazzy Pubban

Egy örökfiatal vagy, akinek vérét mindig felpezsdíti a minőségi élőzene? Akkor neked a JAZZY PUB-ban a helyed! A legváltozatosabb stílusokban dúskáló, felejthetetlenül izgalmas koncertek és a legjobb, legnépszerűbb dalokat hajnalig pörgető lemezlovasok mellett kedves pultosok garantálják, hogy te végre igazán önfeledten szórakozhass. A 2009 szeptemberében nyílt JAZZY PUB egyedülálló bor választékkal (Bortársaság jóvoltából), isteni koktélokkal, 2 hangulatos teremmel vár téged a belváros dübörgő szívében, avagy a Liszt Ferenc Téren.


Zoltán Erika mindössze négy éves volt, amikor megszületett benne a döntés: ő bizony énekesnő lesz. Célja eléréséért meg is tett mindent, hiszen zongorázni tanult, dzsesszbalett órákra járt, az érettségit követően pedig énekelt és táncolt különböző bárokban. A zenei pályán Pásztor László (Netoton Família) indította el az Emerton-díjas előadót. Erika 1986-ban Szerelemre születtem számával közönségdíjas lett az Interpop Fesztiválon, innentől pedig alaposan bei…

5 ok, amiért a JETLAGnek adnánk a Nagy-Szín-Pad fődíját!

Idén ötödik alkalommal indult el a koncertező előadók legrangosabb hazai versenye, a Nagy-Szín-Pad! Ebben az esztendőben olyan produkciók alkotják a mezőnyt, mint az Amigod, Antonia Vai, az Apey & the Pea, a Belau, a ByeAlex és a Slepp, a JETLAG, az NB, vagy éppen a Soulwave. Bár mindannyian minőségi anyagokat hoznak, de mi egyértelműen a JETLAG győzelméért szorítunk, mind eddigi munkásságuk, mind a tegnap esti Akváriumos bulijuk után. Jöjjön hát 5 ok, amiért szerintünk megérdemlik a döntőbejutást, majd a főnyereményt.
1. Molnár Tamás egy jelenség színpadon, mégpedig abból a fajtából, amire születni kell, tanítani nem lehet... Irdatlan energia, alázat, emberi előadásmód jellemzi minden alkalommal.
2. A frontember a legkiválóbb zenészeket gyűjtötte maga mellé, minden fronton, hangszeren egy-egy zsenit hallhatunk (Czoller Bence, Demkó Matyi, Farkas Izsák, Lapis Botond, Simonyi Zádor). Ezáltal, ha az embernek egy kis töltésre van szüksége, nem kell wellness hétvégére mennie, elég rés…