Ugrás a fő tartalomra

Metszéspontok: Fassang László, Szirtes Edina Mókus, Szokolay Dongó Balázs közös koncertje

Három zenei világ találkozása, különböző zenei műfajokból érkező szólistákkal, akik hol dallammal, hol kísérettel, hol közös improvizációkkal lépnek be egymás terébe, és hoznak létre valami eredetit, valami soha nem tapasztaltat, műfaji korlátok nélküli, szabad együttzenélésben.


Fassang László orgonaművész, Szirtes Edina Mókus hegedűművész, énekes és Szokolay Dongó Balázs népzenész közös muzsikálásában a legfontosabb: megérteni a másik zenei látásmódját és megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek által egy új, közös világ jöhet létre. Ezt a különleges hangulatot tapasztalhatja meg a zenerajongó néző 2016. november 9-én, a MÜPÁban, a három művész közös koncertjén.

Az este során a már fent említett zenei metszéspontok, és a másik művészetének megértése válik az együttzenélés kiindulópontjaivá: Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szaxofonon megszólaló népzenei ihletésű improvizatív muzsikája, Fassang László improvizációra való nyitottsága, valamint Szirtes Edina Mókus a jazz és pop világából is merítkező egyedi hangzásvilága, meglepő természetességgel él együtt.

A három zenei világ találkozásának egyik fontos színtere a táncritmus, ugyanis a klasszikus zeneirodalom népi táncritmusok ihlette szerzeményekben is bővelkedik. Másik ilyen fontos színtér a zenei ornamentika és hangszínek világa. Fassang orgonára ülteti Dongó díszítéseit, gesztusait. Mókus, magyar költők verseire írt zenei témái pedig ismerős népzenei motívumokat hívnak elő Dongó lelkéből és ujjaiból. Ez a gesztusrendszer a népzenei gyakorlat szerves részét képezi és túllép a kottakép alapján reprodukálható hangok keretein, szokatlan önállóságot adva ezzel az interpretációnak. Szirtes Edina Mókus találkozása a két zenésszel szinte sorsszerű volt. Két évvel ezelőtt, egy felkérés hívta életre hármuk közös produkcióját. Már az első találkozásnál kiderült, hogy Mókus egyéni stílusú hegedűjátéka, a húrok hangja, és a különleges énekhangja, milyen természetesen simul bele Fassang és Dongó zenei világába. Az állandó, kölcsönös inspiráció, amit egymás felcsendülő zenéiből kaptak, önfeledt improvizálásban teljesedett ki.

A témák adottak, a koncert kimenetele ismeretlen: új hangzások kelnek életre a fúvós hangszerek, az orgona és a hegedű által. A muzsika így hol „komolyzenésen”, hol népiesen, hol pedig valami ismeretlen nyelven szólal meg Fassang László, Szirtes Edina Mókus és Szokolay Dongó Balázs tolmácsolásában, 2016. november 9-én a MÜPÁban.

Szokolay Dongó Balázs népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik. 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Az idén, 2016-ban Príma Díjat kapott.

Fassang László pályája a világ legrangosabb orgonaversenyeinek győzteseként és díjazottjaként 2002 óta töretlenül ível felfelé. Diplomáit a budapesti Zeneakadémián és a párizsi Conservatoire-on szerezte. Tanulmányait megszakítva 2000-ben egy évet töltött Japánban, ahol a Sapporói Koncertterem rezidens orgonistája volt. 2002-ben a kanadai Calgary-versenyen elnyerte az improvizáció aranymedálját, 2004-ben pedig neki ítélték oda a világ legjelentősebb orgonaversenyének tartott Chartres-i verseny interpretációs nagydíját és közönségdíját. Szólólemezei jelentek meg Japánban és Franciaországban. Világszerte koncertezik, emellett a spanyolországi San Sebastian Zeneművészeti Főiskolán improvizációt tanított. Szakértőként részt vett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának építésében. 2006 óta a Müpa orgonakoncertjeinek művészeti vezetője. Ugyancsak 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal és Prima Díjjal tüntették ki. 2008 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona tanára. 2016-ban Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki.

Szirtes Edina Mókust, a fergeteges humorú kecskeméti lányt korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol hegedűművész diplomát szerzett. Mivel ő volt a legkisebb, a többiek anyáskodásának köszönheti „Mókus” nevét, amit (lassan) világszerte ismernek. “Szirtes Edina Mókus a magyar world-zenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. Nagyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol keleties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró-nyers énekhangja mindenféle áramlatokon felül emelik. Szerelem és kínai filozófia, égbemászás és földönjárás, misztérium és vagányság… Mókus természeti jelenség. Róla nevezném el az első magyar hurrikánt, Katrina és Sandy hazai rokonát.” – mondta róla Lackfi János. Emlékei szerint hétévesen komponálta az első mesejáték muzsikát, és másodikos gimnazista volt, amikor kirúgták a Ki Mit Tud?-ból, mert nem hitték el, hogy a választott József Attila-vershez valóban ő írta a zenét. „El sem hiszem, hogy itt vagyok” – ezzel a mondattal kezdte legutóbbi estjét a Müpában, majd hozzátette gyorsan: „be is vagyok rezelve a helyhez és az alkalomhoz illően”. Pedig lassan (inkább gyorsan) meg kéne barátkoznia a nagy és telt házas koncertekkel, és azzal, hogy egyre nagyobb rajongótábora követi minden megmozdulását. Már, ha bírja a tempót, amit Mókus diktál.

Metszéspontok 
2016. november 9. (szerda), 19.30
MÜPA-Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködnek:
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Fassang László - orgona
Szokolay Dongó Balázs – fúvós hangszerek

Megjegyzések

Népszerűek

Majkán nem fogott ki az Add a szavad! Itt a Partykarantén.

A SPAR jóvoltából egy egészen mókás, és végül eredményes játékra került sor Majka és rajongói között. Ugyanis május végétől a közönségtől várt szavakat a rapper és ezekből a kapott (több mint 10.000) mondatelemekből rakta össze legújabb slágerét. Mert, hogy a Partykarantén sokat pörög majd az idén, az számunkra nem kérdés. De az sem, hogy Majka fanjainak nem kell a szomszédba menni egy kis bolondozásért, ugyanis olyan szavakkal lepték meg az előadót, mint a ritty-rutty, a slattyogok, vagy éppen a pitty-putty.
Hiába a SPAR szervezés, szerencsére a dalban nem kapunk pofátlan reklámtömkeleget, inkább csak egy könnyed, nyárról szóló nótáról beszélünk, amelyben ott van az összetartozás, az élet szeretete és a rappertől már jól megszokott lazaság. Persze az i-re nem kerülne fel az a bizonyos pont, ha nem Kollányi Zsuzsi hangját hallhatnánk a refrén alatt. 
Zene: Dankó 'Triek' Zsolt, Bécsy Bence, Sziklai Mátyás  Szöveg: Majoros Péter , Sziklai Mátyás Rendező: Galler András "Indi…

"Menő, hogy ilyen nyitott a közönségünk.” – interjú az Elefánt zenekarral

A 2017-es év több szempontból is izgalmasan alakul az Elefánt számára. A zenekar idén ünnepli 5. születésnapját, valamint márciusban kijött a harmadik nagylemezük is, Minden címmel. Bár az album fogadtatása elég vegyesre sikerült, a rajongók mégis teltházas A38 koncerttel ünnepelték megjelenését. Az új albumról és a további tervekről kérdeztük a srácokat.
Hosszú Kata: Már majdnem mindenhol bemutattátok az új lemezt. Hogy érzitek, milyen a fogadtatása? Csabi: Lehet azért, mert eleve csak azok jönnek el egy lemezbemutatóra, akiknek tetszik az adott cucc, de néhány furcsálló kritikát leszámítva kifejezetten pozitív. Engem személy szerint ez meglep, sokkal több „köpködésre” számítottam. Menő, hogy ilyen nyitott a közönségünk
H. K.: A Madarakon kívül másik számból is terveztek videoklipet csinálni? Csabi: Igen, de azt egyelőre nem árulhatom el, hogy melyek ezek, mer én sem tudom. Na jó, tudom, de akkor sem. Na jó, a Faunból mindenképp lesz legalább egy.
H. K.: Vannak a lemezen rövidebb dalrés…

Kádár Barbi: "Amikor megszületik egy dal, akkor úgy dédelgetjük, szeretgetjük, mint a gyermekünket"

Kádár Barbival először Antal Timi Elég klipforgatásán találkoztam, hiszen a mindig éneklő, mindig mosolygós csajok igazi jó barátnőkként támogatják egymást évek óta. Barbit eddig csak a színfalak mögött hallhattam énekelni, ám nemrégiben egy slágergyanús, nyári nótával rukkolt elő, amelyet a MonkeyBeats formációval közösen álmodtak meg.

Nikkk: Azoknak, akik most hallanak rólad először, mesélj egy picit magadról! Mióta érdekel a zene? Hol találkozhatott veled a közönség eddig?
Barbi: Debrecenben születtem és a mellette lévő faluban, Monostorpályiban nőttem fel. Általános iskolába még oda jártam és már itt elkezdődött a zene iránti érdeklődésem. Volt egy pár iskolai énekverseny, amiken részt vettem, illetve néptáncolni tanultam 10 évig. A néptáncban pedig az éneklés is fontos szerepet kap. Ezután Debrecenben tanultam tovább, a Dienes László Gimiben, ahol  a tanáraink is zenéltek (Dienes Band). Miközben a gimiben tanultam, jártam körülbelül két évig a Rocksuliba is, ahol szintén éneket tan…