Ugrás a fő tartalomra

Metszéspontok: Fassang László, Szirtes Edina Mókus, Szokolay Dongó Balázs közös koncertje

Három zenei világ találkozása, különböző zenei műfajokból érkező szólistákkal, akik hol dallammal, hol kísérettel, hol közös improvizációkkal lépnek be egymás terébe, és hoznak létre valami eredetit, valami soha nem tapasztaltat, műfaji korlátok nélküli, szabad együttzenélésben.


Fassang László orgonaművész, Szirtes Edina Mókus hegedűművész, énekes és Szokolay Dongó Balázs népzenész közös muzsikálásában a legfontosabb: megérteni a másik zenei látásmódját és megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek által egy új, közös világ jöhet létre. Ezt a különleges hangulatot tapasztalhatja meg a zenerajongó néző 2016. november 9-én, a MÜPÁban, a három művész közös koncertjén.

Az este során a már fent említett zenei metszéspontok, és a másik művészetének megértése válik az együttzenélés kiindulópontjaivá: Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szaxofonon megszólaló népzenei ihletésű improvizatív muzsikája, Fassang László improvizációra való nyitottsága, valamint Szirtes Edina Mókus a jazz és pop világából is merítkező egyedi hangzásvilága, meglepő természetességgel él együtt.

A három zenei világ találkozásának egyik fontos színtere a táncritmus, ugyanis a klasszikus zeneirodalom népi táncritmusok ihlette szerzeményekben is bővelkedik. Másik ilyen fontos színtér a zenei ornamentika és hangszínek világa. Fassang orgonára ülteti Dongó díszítéseit, gesztusait. Mókus, magyar költők verseire írt zenei témái pedig ismerős népzenei motívumokat hívnak elő Dongó lelkéből és ujjaiból. Ez a gesztusrendszer a népzenei gyakorlat szerves részét képezi és túllép a kottakép alapján reprodukálható hangok keretein, szokatlan önállóságot adva ezzel az interpretációnak. Szirtes Edina Mókus találkozása a két zenésszel szinte sorsszerű volt. Két évvel ezelőtt, egy felkérés hívta életre hármuk közös produkcióját. Már az első találkozásnál kiderült, hogy Mókus egyéni stílusú hegedűjátéka, a húrok hangja, és a különleges énekhangja, milyen természetesen simul bele Fassang és Dongó zenei világába. Az állandó, kölcsönös inspiráció, amit egymás felcsendülő zenéiből kaptak, önfeledt improvizálásban teljesedett ki.

A témák adottak, a koncert kimenetele ismeretlen: új hangzások kelnek életre a fúvós hangszerek, az orgona és a hegedű által. A muzsika így hol „komolyzenésen”, hol népiesen, hol pedig valami ismeretlen nyelven szólal meg Fassang László, Szirtes Edina Mókus és Szokolay Dongó Balázs tolmácsolásában, 2016. november 9-én a MÜPÁban.

Szokolay Dongó Balázs népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik. 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Az idén, 2016-ban Príma Díjat kapott.

Fassang László pályája a világ legrangosabb orgonaversenyeinek győzteseként és díjazottjaként 2002 óta töretlenül ível felfelé. Diplomáit a budapesti Zeneakadémián és a párizsi Conservatoire-on szerezte. Tanulmányait megszakítva 2000-ben egy évet töltött Japánban, ahol a Sapporói Koncertterem rezidens orgonistája volt. 2002-ben a kanadai Calgary-versenyen elnyerte az improvizáció aranymedálját, 2004-ben pedig neki ítélték oda a világ legjelentősebb orgonaversenyének tartott Chartres-i verseny interpretációs nagydíját és közönségdíját. Szólólemezei jelentek meg Japánban és Franciaországban. Világszerte koncertezik, emellett a spanyolországi San Sebastian Zeneművészeti Főiskolán improvizációt tanított. Szakértőként részt vett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának építésében. 2006 óta a Müpa orgonakoncertjeinek művészeti vezetője. Ugyancsak 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal és Prima Díjjal tüntették ki. 2008 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona tanára. 2016-ban Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki.

Szirtes Edina Mókust, a fergeteges humorú kecskeméti lányt korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol hegedűművész diplomát szerzett. Mivel ő volt a legkisebb, a többiek anyáskodásának köszönheti „Mókus” nevét, amit (lassan) világszerte ismernek. “Szirtes Edina Mókus a magyar world-zenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. Nagyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol keleties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró-nyers énekhangja mindenféle áramlatokon felül emelik. Szerelem és kínai filozófia, égbemászás és földönjárás, misztérium és vagányság… Mókus természeti jelenség. Róla nevezném el az első magyar hurrikánt, Katrina és Sandy hazai rokonát.” – mondta róla Lackfi János. Emlékei szerint hétévesen komponálta az első mesejáték muzsikát, és másodikos gimnazista volt, amikor kirúgták a Ki Mit Tud?-ból, mert nem hitték el, hogy a választott József Attila-vershez valóban ő írta a zenét. „El sem hiszem, hogy itt vagyok” – ezzel a mondattal kezdte legutóbbi estjét a Müpában, majd hozzátette gyorsan: „be is vagyok rezelve a helyhez és az alkalomhoz illően”. Pedig lassan (inkább gyorsan) meg kéne barátkoznia a nagy és telt házas koncertekkel, és azzal, hogy egyre nagyobb rajongótábora követi minden megmozdulását. Már, ha bírja a tempót, amit Mókus diktál.

Metszéspontok 
2016. november 9. (szerda), 19.30
MÜPA-Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködnek:
Szirtes Edina Mókus – hegedű
Fassang László - orgona
Szokolay Dongó Balázs – fúvós hangszerek

Megjegyzések

Népszerűek

Polyák Rita: "Szerettük volna, hogy a klipben érződjön, hogy szeretjük egymást". Beszélgettünk.

Polyák Rita arcát sokan az Éjjel-Nappal Budapest műsorából ismerik, pedig éveken át volt a Nova Kultúrzenekar vokalistája, illetve több saját dallal is előrukkolt már a legnagyobb videómegosztó portálon. Az énekesnő ezúttal saját formációjával, a REE banddel alkotta meg Fejeket fel című számát.
nikiahatos: Új formációban láthatunk, hallhatunk téged. Kikkel zenélsz együtt és miért REE lett a banda neve? Rita:Korábban már zenéltem együtt a srácokkal, amikor egy akusztikus felállásban tevékenykedtünk. A csapatomat Rugási Károly (dob), Lajtos Péter (basszusgitár), Agárdi Tamás (billentyű), Derzsi Zsolt (gitár) és jómagam tesszük ki. Semmiképpen nem szerettem volna azt, hogy Polyák Rita Band legyen a nevünk, ugyanis azt gondolom, hogy nem én vagyok a lényeg, hanem mindannyian egyenrangú tagjai vagyunk a zenekarnak. Viszont a fiúk a sokadik próba után Rinek kezdtek el szólítani és egy idő után nem volt mese, be kellett adnom a derekam. Így lettünk mi a Ree Band.

nikiahatos: Fejeket fel lett an…

Audiopoeta: "A gyerekkoromat is gyászoltam az ő elvesztésével" - Interjú, itt a dal!

Audiopoeta áprilisban rukkolt elő Fej vagy íráscímű dalához forgatott klipjével. A formáció ezúttal egy komolyabb hangvételű szerzeménnyel lepte meg közönségét. Az Aludj jól az elmúlásról, azon belül azoknak a kisállatoknak a túlságosan rövidke életéről szól, akiket családtagokként szeretünk, így vélhetően ezzel a dallal sokan könnyedén azonosulnak majd.
„A dalt egy nagyon fontos élőlény elvesztése ihlette. 15 esztendeje, amikor 11 éves voltam, találtam egy kismacskát a kilencedik kerületben. Természetesen nem volt kérdés, hogy hazaviszem-e, így aztán végigkísérte az egész eddigi életem.” – kezdte a produkció frontembere. „Jóban és rosszban ott volt velem, többek között az édesanyám halálakor, vagy éppen jó pár szerelmi dráma tanúja is ő volt. Sokszor az emberek ki-be mászkálnak az életünkben, de ezek a kisállatok mindig ott vannak velünk, biztos pontot adnak számunkra. Édesanyám betegsége miatt hamar fel kellett nőnöm, így az egyetlen gyermeteg játékot és jókedvet ez a négylábú jelent…

CéAnne: „Iszonyatosan nagy energiákat sugároznak” – Az új klipről beszélgettünk

Ha valakinek angyali hangja van hazánkban, akkor az CéAnne. Az előadó januárban jött ki a Find Da One klipjével, most pedig igazi girlpower anyaggal jelentkezik. They Don't Know-ról a Hősökkel közös Budapest Parkos fellépés után beszélgettünk Annával. CéAnne leginkább angol nyelvű előadókat hallgat, főleg karibi, afrikai gyökerekkel rendelkező angol hölgyeket, így nem csoda, hogy ez az anyag is ezen a nyelven jött létre. A dal producere Ádám Péter (Sonar Bistro) volt; a mastert pedig Joeker készítette. 
„Ez a dal egy elég elfoglalt időszakomban született meg, amikor nagyon fáradt voltam már és végre lett egy szabad estém. Decemberben vettem egy gitárt, elkezdtem rajta ügyködni és januárban, a Find Da One megjelenése után néhány nappal, fél óra alatt meglett ennek a dalnak a váza. Sok olyan előadót hallgatok, akik sikert sikerre halmoznak. Ezen az estén egy picit sajnáltam magam, hogy én miért nem tartok ott, ahol ők és többek közt ez ihlette ezt a dalt.” – kezdte az énekesnő.
„Ugyan…