Ugrás a fő tartalomra

Ez már a huszonötödik Sziget!

Hát igen. Immár 25. alkalommal indulunk hosszú tömött sorokban a Hajógyári-sziget felé, hogy aztán egy hétre magunk mögött hagyjuk a szürke hétköznapokat és egy valószerűtlenül színes világba csöppenjünk. A „Szabadság Szigetén” bár nagyon sok minden megnőtt és megváltozott, még mindig érvényesek az 1993-ban meghirdetett szlogenek: „itt mindent szabad, de semmit nem muszáj”, mert idén is „kell egy hét együttlét”, augusztus 9-16 között.

Egy kis történelem

„Egy zötykölődő mikrobuszban kezdődött minden. Tavasz volt, még nem zöld, de már reményekkel teli. Félúton a főváros és a vidéki helyszín között, egy azóta elfeledett Sziámi-koncertről hazafelé tartva, Müller Péter Sziámi zenész, költő, színházi-filmes ember és Gerendai Károly koncertszervező hosszasan fantáziáltak...” Így kezdődött a történet, valamikor ’93 márciusában és vált valósággá még abban az évben, augusztus 19-26 között, egy azóta Európa legnagyobbjainak csapatából kétszer is a legjobbnak választott Sziget, akkor Diáksziget néven. „Utoljára Napóleon oroszországi hadjárata volt hasonló volumenű vállalkozás, mint a Diáksziget fedőnevű monstre rendezvénysorozat. Nagy létszám, bravúrosan megoldott hadtáp, és állandó, elkeseredett küzdelem az őslakókkal” – írta akkor a Magyar Narancs, pedig hol voltak azok a méretek a maiakétól.

Néhány szám

S hogy mekkorát fejlődött az elmúlt években, azt a számok mutatják képletesen. 1993-ban 43-ezer fizetős néző érkezett – 2016-ban 496-ezren voltak a Szigeten, 1993–ban az egy hét alatt volt 200 koncert, 80 film és 40 színházi előadás – manapság naponta van ennyi program a Szigeten, és a műfajok száma is hihetetlenül megsokszorozódott. 1993-ban 26 milliós költségvetésből gazdálkodtak a szervezők – a jubileumi Sziget 6.3 milliárd forintból áll össze. Az elmúlt 24 évben összesen 7 millió 928 ezer látogató volt kíváncsi Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciójára. És a 25. Szigeten várják a szervezők a kezdetektől számított 8 milliomodik látogatót...

Mit adott nekünk a Sziget?

A „fesztivál életérzést” és generációk számára meghatározó közösségi élményt. Ma a fesztivál szó egyet jelent a Sziget Fesztivállal. A magyarországi 16 évesnél idősebb lakosság 15%-a személyes élménnyel rendelkezik a rendezvény kapcsán, mivel több, mint 1,2 millió magyar ember látogatta már meg a rendezvényt, legalább 1 alkalommal, de a személyenkénti átlag látogatás száma 3,4.

Felrajzolta Budapestet a nemzetközi fesztiváltérképre. A Sziget hatalmas utat járt be az elmúlt 24 évben, s lett, egy baráti társaság egy hetes zenés piknikjéből Európa kétszer is legjobbnak választott nagyfesztiválja, a legnagyobb presztízsű elismerés a szakmában, az European Festival Award „legjobb zenei felhozatal” díjának tulajdonosa és a 2016-os fesztivál megkapta a „nemzetközi fellépők kedvenc fesztiválja” díját is.

A legmenőbb és legismertebb hazai márka lett. Azon túl, hogy hazánkban a legsikeresebb és legmenőbb brandnek a Szigetet választották, mára ez a legismertebb magyar márka a nagyvilágban is. Hoz egy csomó pénzt az országnak. A Szigetre érkező látogatók több mint 13 milliárd forintot költenek el Magyarországon, miközben a rendezvény költségvetésének kevesebb, mint 1%-a közpénz, addig a fesztivál által generált adó és járulék bevétel a támogatás majd 100 szorosával, közel 5 milliárd forinttal gazdagítja évről évre a központi költségvetést. A Sziget az elmúlt 24 év alatt megközelítőleg 100 milliárd forinttal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez. 


Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciója. A számszerűsíthető gazdasági hatások (a GDP-hez való hozzájárulás, adóbevételek, munkahelyteremtés) mellett komoly, hosszabb távon ható turisztikai előnyt is jelent az országnak a fesztivál, hiszen az általa generált nemzetközi kereslet növeli Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségét, elismertségét. Bár az első Diákszigeteken még nem voltak jellemzők a külföldről érkező vendégek, már 95-ben a hetijegyek 15%-át a határokon túl adták el. Ez a szám aztán folyamatosan növekedett, s ma már a szigeten évente 80-85 ezer külföldi fordul meg, ami megközelítőleg 650.000 vendégéjszakát generál a hazai turizmusnak egy évben. A Sziget nemcsak a legismertebb magyar brand lett a világon, ahová több mint 100 országából érkeznek ma már vendégek, de Budapest trendi, fiatalos imázsához is jelentős mértékben hozzájárult. A Sziget rendezvény egy hét alatt megtermeli Magyarország egy teljes évben történt külföldi vendégéjszakáinak közel 5%-át. S ha összegezni akarunk, akkor a 24 év szigetes heteit összeadva mintegy 7 millió vendégéjszakát hozott a hazai turizmusnak. …és ma már a Sziget a kulturális sokszínűség szinonimája. A Szigetnek köszönhetjük például, hogy Magyarországon a világzene egyre ismertebb lett. Az elmúlt tizenhét évben a Világzene színpad kirívó nemzetközi rangra tett szert, lévén a műfaj valamennyi kiválósága fellépett rajta, másrészt azért, mert folyamatosan érzékenyen reagált az újabb és újabb világzenei trendekre, hullámokra. A Sziget mindig fontosnak tartotta a roma kultúra terjesztését és népszerűsítését. A hazai cigányzenészek és nemzetközi sztárok tucatjaival találkozhatunk évente a fesztiválon. A Sziget kiállt az LMBTQ közösség mellett, helyet– és alkalmat adva bemutatkozásuknak - látványos show-k, filmek, előadások és beszélgetéseken keresztül. A Magic Mirror sátor a mai napig az egyik leglátogatottabb, izgalmas programokkal teli helyszíne a Szigetnek. Fontosnak tartja a Sziget a nemzeti hagyományok ápolását is. A Hungarikum Falu rengeteget tett azért, hogy a magyar népi kultúra ismertebb legyen hazánk határain túl is. A fesztivál a kezdetektől fogva helyt ad a Civil Szigetnek, amelyben a pályázaton kiválasztott szervezetek immár 25. alkalommal aktív részesei az eseménynek. Kiemelt figyelmet kapnak a mozgássérült szigetesek is. Amellett, hogy a Sziget teljesen akadálymentes, Mozduljunk ki! néven egy hazánkban egyedülálló kezdeményezés is elindult tavaly a Szigeten, melynek célja, hogy a mozgássérült fiatalok közül mind többen át tudják élni a társas események, koncertek, fesztiválok nyújtotta élményeket. A Sziget legnagyobb látványosságainak számítanak évek óta a Nagy Utcaszínházak, minden évben más-más országból érkező hatalmas performanszok, melyekkel javarész csak a Szigeten találkozhat a nagyérdemű. Évek óta hosszú sorok kígyóznak a Sziget cirkusz sátra(i) előtt. Mint ahogy jelen van a komolyzene is, annak széles spektrumával, az operától, a filharmonikus előadásokig. És még hadd említsük meg a vizuális kultúra jelenlétét, mely egyre erősebb, s ma már az Art of Freedom installációi adják az egyik fő jellegzetességét a fesztiválnak.

Kádár Tamás, a Sziget cég operatív vezetője - akit az alapító, főszervező Gerendai Károly immár az utódjaként mutatott be a sajtó képviselőinek - kiemelte, hogy idén is több száz pályamű érkezett szerte a világból az Art of Freedom pályázatára. A projekt alkotói elképesztő fantáziával álmodják meg évről évre a fesztivál legkülönlegesebb építményeit, szobrait, installációit. A pályázóknak és a felkért közreműködőknek köszönhetően így idén is művészi alkotások tömkelege díszíti majd a Szabadság Szigetének főbb tereit és apróbb szegleteit.

A Sziget tovább fejleszti a már megkezdett környezettudatos tevékenységét, a fenntartható fesztiválozás és ennek kommunikációja terén. Ennek egyik hatalmas és környezetvédelmi szempontból rendkívül jelentős lépése lesz, amennyiben az engedélyeket is megkapják rá, az ivóvíz pazarló használatának radikális visszaszorítása, mégpedig a Duna vizének felhasználásával. A terv szerint, miután a szervezők több ezer köbméter vizet fordítanak pormentesítésre, ballaszt tartályokba súlynak, vagy egyéb célokra, ezt a mennyiséget nem ivóvízből, hanem a Duna vizéből fedeznék. A tavaly megújított környezetvédelmi programnak köszönhetően naponta a fesztivál ideje alatt 140-150 m3 szelektív hulladékot gyűjtöttek be. Az összesen begyűjtött hulladék 35%-a került újrahasznosításra. Mintegy 2000 darab sátrat és kemping cikket (matracok, takarók) tudunk jótékony célokra felajánlani. Összesen nagyjából 1200 m3 hulladékot adtak át feldolgozásra. Az idei évben immáron 5 Recycling Centerben lehet hulladékokat ajándékokra cserélni, és 150 ponton lesz majd lehetőség a szelektív gyűjtésre. Ettől az évtől kezdve megtiltják az összes vendéglátóhelynek az eldobható műanyag evőeszközök és tányérok használatát. Helyette fából és lebomló anyagból készült termékeket kell, hogy használjanak. Mostantól a kereskedőknél sem lehet majd műanyag zacskókban vásárolni, hanem papír vagy más lebomló anyagokból készültet kell használniuk. A környezetvédelmi akciók bevezetésében és a szelektív hulladék lebonyolításában mintegy 50 önkéntes vesz majd részt.

A fenntarthatóság mellett több fontos üzenet is megjelenik a Szabadság Szigetének zászlaján. 2017-ben a Sziget is csatlakozott az Európai Fesztiválszövetség (Yourope) Take a Stand nevű kezdeményezéséhez. Ennek lényege, hogy a fesztiválozó közönséget meggyőzze a fiatalabb generációk kulcsszerepéről a jelen és jövő közéletének formálásában. A Take a Stand olyan kulcskérdésekre próbálja felhívni a figyelmet - és ezáltal ösztönözni a társadalmi párbeszédet -, mint a közügyekben való szerepvállalás, a kulturális tolerancia, a kisebbségekkel szembeni szolidaritás és a folyamatos és kölcsönös tanulásra való nyitottság. A kezdeményezés mögé - a Sziget mellett - számos egyéb nagynevű fesztivál is felsorakozott már, köztük a Roskilde, az EXIT, vagy a Lollapalooza.

Kádár Tamás elmondta azt is, hogy a fizetésekkor korábban alkalmazott kártyás és órás lehetőségek mellett idén - egy újítás révén - már mobil applikációval is lehet fizetni. “A Fesztivál újratervezett mobil applikációja a készpénzmentes fizetés kényelmi funkcióval bővítettük. A kártyaegyenleg, kártyatörténet, letiltás funkciók mellett bankkártyával is feltölthető az egyenleg. Sőt, vendégeink idén közvetlenül a mobil applikáción keresztül igényelhetnek Festipay kártyát, amit a jegybeváltásnál kézhez kapnak. Így teljesen elkerülhetik a sorbanállásokat a Festipay feltöltőpontoknál” – mondta Kádár.

Megjegyzések

Népszerűek

Watchme: „Üdvözlet Pásztor Annának és köszönet a létéért!”

Első magyar nyelvű száma, a Vonalkód után ismét egy anyanyelvű nótával rukkolt elő az izgalmasan fűszerezett, játékos Watchme. A Játszunkról a zenekarvezető, a szaxofonos Baracskay Rita mesélt.
Mikor, kinek a fejéből pattant ki az ötlet?
Pont egy éve a Veszprémi utcazene Fesztiválon gondolkodtunk el azon, hogy ideje egy magyar dalnak. Egyrészt mert nagyon családias, isteni fesztivál hangulat volt, másrészt a zsűri is folyton kiemelte, hogy igényelnék ezt tőlünk. Ekkor leültünk és elkezdtünk arról agyalni, hogy melyik az a magyar előadó, akinek a személye és a szövegei is mindannyiunkhoz közel állnak. Hát nem volt egyszerű! Én is és szerintem a többiek is szigorúak vagyunk, aztán Szelina felvetette, hogy „bakker az Anna”. Innentől tök egyértelmű volt, így meglett a szöveg, a zene pedig már jött magától. Üdvözlet Pásztor Annának és köszönet a létéért!
BOM ismét veletek dolgozott. Miért pont őt választottátok/vontátok be ebbe a nótába is?
Ott ült mellettünk az asztalnál, nagyon cink le…

Előrukkolt Pasztellkék című új számával a Dirty Slippers

A Dirty Slippers rendkívül inspiratív és sikeres időszakát éli, a zenekar idén már a második videoklippel rukkol elő. A téli "Már nem" már bepillantást engedett a zenekar új nagylemezének a hangzásvilágába, azonban a vadiúj dal a Pasztellkék, egy ízig-vérig modern, táncolós bulihimnusz lett. A dal gyorsan bekerült a hazai rádiók játszási listájára is, sőt még Erdélyben és a Vajdaságban is napi szinten hallható. A videoklip Ritók-Filip Áron munkája, aki korábban már két kisfilmet is rendezett a zenekarnak. Ezúttal azonban egy teljesen új, szürreális világ jelenik meg, amely tökéletesen passzol a dal mondanivalójához. Élj a mának! Élj meg minden pillanatot! Szórakozz és bulizz! A klip főszereplői Szabó Kriszta topmodell és Szathmáry Nándor, akik egy álomban találkoznak, de hogy miként, az a videoklip végére derül ki.

A Pasztellkék kapcsán a zenekar frontembere, Lobó-Szalóky Lázár érdekes részleteket is elárult: "Mindig is akartunk egy bulihimnuszt írni. Az előző két leme…

CocoTia és a Cherry Lemonade: "Óriási vidámság faktor van benne"

CocoTia aztán nem tétlenkedik ezen a nyáron, a Nem várok és a Részeg Tündér után hétvégén ismét egy új dallal rukkolt elő. A lány a két magyar nyelvű nótát követően visszakanyarodott egyik kedvenc nyelvéhez (legalábbis énekelni nagyon szeret így), az angolhoz!
Nikkk: Ismét visszatértél az angol nyelvhez. Miért döntöttél így?
CocoTia: Tudatosan hozom ki így a dalaimat, és szeretek felváltva énekelni magyar és angol nyelven. Hozzám közelebb áll az angol nyelvű éneklés, valószínűleg azért, mert Amerikában éltem hosszabb ideig. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy a hazai közönségnek is szeretnék azzal kedveskedni, hogy magyarul énekelek. Régen gyerekkoromban sokat énekeltem például népdal versenyeken. Az első debütáló dalomnak köszönhetően voltak megkereséseim és ennek eredményeképpen Svédországból felkértek, hogy dolgozzunk együtt egy dalon, ennek a munkának a gyümölcse lett a Cherry Lemonade. De itt nem ért véget az út, mert ennek a közös együttműködésnek köszönhetően további dalok is szül…