Ugrás a fő tartalomra

Meghallgattuk a kibővített Sepultura: Arise lemezt! Kritika

A Sepultura egy a ’80-as évek közepén alakult brazil metal zenekar. Kemény munkával, a tagok határozott elképzeléseinek és kivételes hozzáállásának köszönhetően jutottak el a világhírig. Ebben a cikkben az 1991. április 2-án megjelent negyedik, Arise címet viselő albumukról lesz szó, aminek apropója pedig a nemrég megjelent remasterizált, kibővített verzió. A némileg feljavított hangzás mellé kaptunk extra koncertfelvételeket, néhány érdekes remixet és próbatermi felvételeket is.

A zenekar 1991-re már túl volt egy bemutatkozó kislemezen, egy nagylemezen (valljuk be, ez még bizony igencsak az a bizonyos útkeresési fázis volt), majd a 1987-ben napvilágot látott Schizophrenia, illetve a ’89-es Beneath the Remains már egy érett gondolkodású, konkrét célkitűzésekkel rendelkező bandát mutatott. Véglegesedett a felállás is, Max Cavalera énekes-gitároshoz, testvéréhez Igor Cavalera doboshoz, Paulo Jr basszusgitároshoz csatlakozott Andreas Kisser gitáros, aki jelenlétével, ötleteivel végleg meghatározóvá tette a banda hangzásvilágát.

Az akkoriban az MTV által uralt zenei világban igencsak nehéz dolga lehetett a brazil csapatnak érvényesülni. Ők valóban kemény körülmények között éltek, kevés esélyük az országukból való kitörésre. Az amerikai lemezszerződés a Roadrunnerrel csakis Max kitartásának volt köszönhető. Az Arise-t már floridában vették fel Scott Burns producer irányításával. Ezúttal már a kiadó is jobban bízott a zenekarban, nagyságrendekkel jobb körülmények között dolgozhattak, kedvezőbb anyagi feltételek mellett.

A Sepultura azon kevesek közé tartozik, akik ízlésesen tudták a trash jellegzetességeit a death metal brutalitásával vegyíteni. Sokak szerint ez a zenekar utolsó kompromisszumok nélküli albuma, hiszen az ezt követő Chaos AD, illetve a (legnagyobb kereskedelmi sikert meghozó) Roots már nem csak és kizárólag a trash stílusjegyeit viseli magán. Max szerint ezúttal tudatosan törekedtek a dalszerkezetek egyszerűsítésére, a riffközpontúságra, illetve a tempókon való lassításra. Andreas gitárszólói sem voltak ennyire aprólékosan megírva és precízen kidolgozva előzőleg. Mindezeknek köszönhetően a témák is fogósabbak, könnyebben megjegyezhetők lettek. Az olyan dalok, mint a Dead Embryonic Cells, a Desperate Cry, vagy a címadó azonnal beleégtek a fémzene rajongóinak hallójárataiba. Az pedig, hogy a csapat hogyan teljesített ekkoriban élőben, a bónusz koncertfelvételekről egyértelműen kiderül.

Szokás a lemezt a trash egyik utolsó alapköveként is emlegetni, hiszen később a Guns n’ Roses, a Nirvana, vagy épp a (trashnek kissé hátat fordító, új vizekre evező) Fekete albumos Metallica jóval „lágyabb” vizek felé terelte a közízlést. Az album bizonyította, hogy a négyes megállja a helyét a nagyok között, nem pedig sima Slayer kópia, ahogy a rossz nyelvek annak idején beskatulyázták őket…

Szerző: Bodnár Balázs

Megjegyzések

Népszerűek

Best of 2018: A legstílusosabb női előadók

A színpadon bizonyító, igazán jól összerakott, harmonikus énekesnők nem csak zenei munkásságuknak, de külsejüknek is nagy figyelmet szentelnek. Már megjelenésükkel sugallnak valamit a közönség felé, és nagyon fontos, hogy kinézetük harmonizáljon zenéjükkel. 2018-ban számunkra az alábbi öt rendkívül eredeti hölgy volt a leginspirálóbb stíluskirálynő.
MissMood Mező Dorottya, avagy MissMood aztán tudja, hogy mitől izzik a levegő. Az előadóra még 2014-ben figyeltem fel, amikor dalokkal (Umbrella cover, Méreg, Baba, stb) rukkolt elő a legnagyobb videómegosztón, Dóri azóta pedig makeup felvételeket is készít. Az azonban kétségtelen, hogy igazi rivaldafényt Rico mellett kapta meg. Missmood stílusa egyszerre vagány és iszonyatosan nőies. Visszatérő elemek: A piros és a fekete színek, a hosszú szárú csizmák, és a crop topok dzsekikkel való keverése.
Nagyváradi Nelli
A tökéletes alakú Nagyváradi Nelli immáron három éve jelent számomra inspirációt. Az ő összeállításai soha nem unalmasak, iszonyat…

Best of 2018: Ezek a dalok pörögtek a legtöbbet

Egy izgalmas dal gyógyító hatással van fájó lelkünkre, jó kedvünket pedig bármikor képes még tovább fokozni. Idén is kaptunk mindenfélét a magyar zenei élet képviselőitől és bár nem volt könnyű dolgom, összeállításomban a 2018-as esztendő általam legtöbbször pörgetett számait hozom most el nektek. 
1. JETLAG: Emlékbe Októberben ismét egy többrétű, ugyanakkor fülbemászó, életigenlő nótával jött elő a Jetlag. Az Emlékbe elsőre szerelmes nótának tűnhet, de Tamás ezzel a dallal búcsúzik egykori önromboló énjétől, életstílusától, amit nemrég nagy bátorsággal, őszinteséggel vállalt fel. Azóta nem volt olyan buli, ahol ne pörgettük volna. Nagyon húz magával. Zseniál!

2. Follow The Flow: Nem tudja senki
Bár eddig sem volt ok panaszra, de 2018-ban a Follow The Flow srácait igencsak jó irányba vitte az a bizonyos áramlat. Új frontemberükkel, Szakács Gergővel (Sounda) nem tudott félrenyúlni a FuraCsé - BLR páros. A Nem tudja senki az a tartalmas, értelmes szerzemény, aminek szövegével igen könnyű …

Mindent újratanult Kollányi Zsuzsi! Mini interjú

Kollányi Zsuzsi a Pilvakeren, és Majka zenekaros formációján kívül két éve saját, szólódalokkal is bizonyít. Az énekeső tavaly nyár végén ikreknek adott életet, így természetesen a család került az első helyre. Zsuzsi ismét Lotfi Begivel (korábban: Valahonnan, Elég lesz), valamint Bartalos Jenővel (korábban: Valahonnan) dolgozott együtt, de csatlakozott a trióhoz a karcos hangú Kowa is. Az Eszembe jutottál egy snittes, zseniális klipjét pedig Indiánnak (Galler András) köszönhetjük. Mini interjú Kollányi Zsuzsival.
nikiahatos: Bolond a férfi és őrült a nő? Kollányi Zsuzsi: Igen! Mind azok vagyunk, nem? nikiahatos:Szemmel láthatóan boldog pár kapcsolatban élsz ikreid édesapjával. Így gondolom, hogy az Eszembe jutottál üzenetével, dalszövegével leginkább a múltban tudtál azonosulni. Zsuzsi: Igen, alapvetően nem most jellemzi az életem ez a szöveg, de azt hiszem, mindenki átél egy ehhez hasonló érzelmi, belső viaskodást a szerelem terén. nikiahatos: Ismét Lotfi Begivel és Bartalos Jenővel dolg…