Wagner Emil: A zeneszerzés egy végeláthatatlan mese-mező. Miniinterjú

Wagner Emil neve sokaknak lehet ismerős, hiszen tucatnyi formációban bizonyított már, nem is egy hangszeren. Emilt azonban nem csak zenésznék érdemes számon tartanod, hiszen szerzőként is  remekül helyt áll, többek között azon a nemrégiben megjelent Dallos Bogi Közelebb című kislemezen, ami apropóját szolgálta ennek a villáminterjúnak.


nikiahatos: Sokaknak elsősorban zenészként lehetsz ismerős, pedig alkotsz is. Mikor érezted először, hogy szerzőként (is) szeretnél bizonyítani?
Emil: Már tizenévesen elkapott az dalszerzés iránti vágy, de akkor még nem voltam annyira tudatában, hogy miként is zajlik ez a folyamat. Egyszerűen csak szerettem gitározni és dallamokat dudorászni közben. Azt hiszem, talán a Millenáris Parkban kezdődött minden.

nikiahatos: Mit szeretsz legjobban az alkotásban?
Emil: A kiszámíthatatlanságot és a meglepetést. A modernkori ember életében majdnem minden be van táblázva, meg van tervezve és ha valami máshogy alakul, mint ahogy azt eltervezte, akkor lelkiismeret-furdalása lesz. Megfeszülve próbál lazítani, kikapcsolódni és rá is stresszel, hogy miért nem megy. Jön a depresszió, pszichomókus, satöbbi. A zeneszerzés a valósággal szemben egy végeláthatatlan mese-mező, ahol bármelyik pillanatban az ember előtt teremhet egy égig érő fa, vagy egy egész város landolhat a feje fölött. Sose lehet tudni.


nikiahatos: Jöjjön hát a nagy aktualitás. Miért szeretsz Bogival dolgozni?
Emil: Nagyon szeretem és tisztelem Bogi munkabírását és alkotni akarását. Egyezik a zenei ízlésünk és gondolkodásmódban is remekül kiegészítjük egymást. Az alkotás nálunk főleg úgy néz ki, hogy beszélgetve sétálgatunk azon a bizonyos mezőn, majd együtt megfogalmazzuk, ki mit lát.

nikiahatos: Neked melyik a kedvenc dalod erről a korongról? Gondolom, hogy mindegyik kedves, mert saját gyerek, de ha egyet kiemelhetnél...
Emil: Valóban mindegyik dalt nagyon szeretem, de a legközelebb a Már Értem áll a mollos lelkemhez. Szeretném hinni, hogy ebben a dalban mindenki megnyugvásra lel, aki elveszített már valakit. Úgy érzem, ezzel a dallal vált Bogi zeneileg felnőtté.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Demko Matyi: "A zongora maradt a fő hangszerem! Hangszerelem!" - Interjú

Anymood: "Érzelmi alapon írunk zenét"

VIDEÓ - Molnár Tamás: "Ausztrália érintetlensége nagyon megfogott."