A magyarok 64%-ának segített a zene a pandémia idején

Egy igazán jó dal kikapcsol, elvarázsol és erőt ad a nehéz helyzetekben. Ez utóbbit támasztja alá az Artisjus Egyesület legfrissebb felmérése is, amely azt vizsgálta, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdésében milyen szerepet játszott a zene. Kiderült, hogy a megkérdezettek háromnegyede a zenehallgatásra nemcsak szórakozásként tekint, hanem terápiás eszközként is. Jellemzően inkább a nők, valamint a baby boomer és a Z generáció tagjai számoltak be olyan konkrét élethelyzetekről, amelyekben kedvenc dalaik segítettek nekik. Az idei Dalszerzők Napja is azt üzeni: A dal erőt ad. Ezt a gondolatot képviseli a négy szerző-előadó nagykövet: Molnár Ferenc Caramel, Németh Alajos Lojzi, Schoblocher Barbara és Szentpáli Roland.

A dal erőt ad
Az Artisjus Egyesület az idei Dalszerzők Napja alkalmából országos reprezentatív felmérést végzett arról, hogy a zene miként segített megbirkózni az embereknek a rendkívüli körülményekkel, váratlan helyzetekkel a pandémia idején. A felmérés eredményei szerint a népesség 64%-ának segített a zenehallgatás valamely konkrét nehéz élethelyzeten az elmúlt időszakban. Legnagyobb arányban a legfiatalabb és a legidősebb generáció tagjai igazolták ezt a jótékony hatást: a Z generáció 71%-ának, a baby boomerek 79%-ának jelentettek kapaszkodót a dalok, zeneművek.
Jelentős különbséget láthatunk a nők és férfiak között, ugyanis míg négyből három nő (72%), addig a férfiak közül csak minden második (55%) számolt be olyan helyzetről, ahol kedvenc dallamaikból erőt tudtak meríteni. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy a bezártság elviseléséhez legmagasabb arányban az egyedül élőknek jelentett segítséget a zenehallgatás. Őket követik szorosan a családban, egy vagy több generációval, gyerekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel élők, majd harmadikként, az átlagnál valamivel kisebb arányban, a párjukkal, házastársukkal kettesben élők.

A szomorúság, stressz és magány ellenszere
A kutatás arra is rákérdezett, hogy melyek voltak azok a megpróbáltatások, amelyek során a zene adott erőt. A válaszok alapján az emberek 74%-ának jelentett támaszt szomorú élethelyzetben, 67%-ának a stressz kezelésében, valamint 51%-nak a magány csillapításában. Továbbá az emberek közel fele említette a zenét, mint az unalom, a nyugtalanság és a bezártsággal járó szorongás ellenszerét.
A nők számára jellemzően a lelkiállapot javításában segítettek a dalok, míg a férfiaknak inkább konkrét tevékenységek kapcsán: munkahelyi vagy tanulmányi gondok esetén, unaloműzés miatt, sportolás mellé hallgatták meg kedvenc dalaikat.


Mit hallgattunk a krízisidőszakban?
A pop és rockzene hallgatottsága évtizedek óta verhetetlenül vezet, így nem meglepő, hogy az emberek az elmúlt időszakban is ezeket a műfajokat hallgatták átlagosan a legnagyobb arányban. A harmadik leghallgatottabb stílus a teljes népességet tekintve a rap/trap/hip-hop volt, aminek trendszerű térhódítása olyannyira megkerülhetetlen, hogy a Z generáció esetében a rockzenét is maga mögé sorolva, a második helyre tört. Míg a X generáció körében a klasszikus szerzemények, a baby boomereknél pedig a latin/reggae foglalják el a harmadik helyet. Műfajt tekintve a férfiak közül jelentősen többen hallgattak jazz, elektronikus és klasszikus zenét. A nők körében a pop, a musical/filmzene, és gyerekdalok örvendenek nagyobb népszerűségnek.

A zene az kell
Az életünk lényegesen üresebb és szürkébb lenne zene nélkül – az emberek 65%-a legalábbis így gondolja. Legnagyobb arányban (70%) a diplomával rendelkezők értenek egyet az állítással. De közel fele a népességnek vallja, hogy a hétköznapokban lényegesen feszültebb és nyugtalanabb lenne, és sokan tartanak attól is, hogy kimondottan unatkoznának, ha az életükből egyik pillanatról a másikra eltűnnének szeretett dallamaink. A magyarok 77%-a hallgat terápiás céllal is zenét a járványhelyzettől függetlenül is. Ez szintén a legidősebb és legfiatalabb korosztályra igaz leginkább, a Z generáció tagjainak 81%-a, a baby boomereknek pedig 84%-a fordul a zenéhez a mindennapokban ilyen céllal.

Új dalok, új lendület
Az újrakezdésben pedig az új dalok és új zeneművek segítenek igazán, melyek inspiráló hatással vannak az életünkre, bátorságot adnak kilépni a komfortzónánkból és új lendületet venni terveink megvalósításához – a népesség 52%-a szerint. Ezt dr. Kőváry Zoltán, pszichológus így magyarázza: „A váratlan, a pszichológia által akcidentálisnak nevezett krízishelyzetekre jellemző, hogy a korábbi, bevált megküzdési eszközeink nem adnak nekünk elegendő segítséget, hogy legyűrjük az ekkor keletkező szorongást, az aggodalmakat, és felül tudjunk emelkedni az ilyenkor óhatatlanul megjelenő veszteségek hatásain. Ilyenkor az embernek plusz forrásokra van szüksége, és a művészet, kivált a zene hatékony segítséget tud nyújtani ezen források felkutatásában. Ezért érdemes nem csak a már jól ismert dallamokat hallgatni nap nap után, hanem új világokat is bejárni egy-egy izgalmas dalszerző, előadó felfedezése során.”

Dalszerzők Napja - október 8.
A Dalszerzők Napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és alkotókra. A Dalszerzők Napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában. Magyarországon tizenötezer zeneszerző, dalszerző és szövegíró kap jogdíjat művei után. Munkájuknak köszönhetően évente 23 ezer új dal születik, az Artisjus adatbázisában jelenleg 374 ezer magyar mű szerepel.

Nagyköveti idézetek:
„Ha az ember talál magának egy jó dalt, akkor az tényleg egy életen át is erőt tud adni neki. Sőt, nem csak erőt, nagyon sok mindent. Mert egy dalon belül is lehet, hogy az egyik sor az erőről szól, a második az igazságról, a harmadik a szerelemről, a negyedik az elvesztésről, az ötödik a búcsúzásról. Olyan érzéseket tud adni, amitől rájövünk arra, hogy milyen jó embernek lenni. Jók ezek az érzések, még akkor is, ha fájnak, mert ez az élet. Szóval egy jó dal valahol az élet tükörképe kell, hogy legyen. Valószínűleg nem a Yesterday a világ legjobb dala, de nekem valamiért mégis a világ legszebb dala” – osztotta meg Molnár Ferenc Caramel, dalszerző, énekes, aki Németh Alajos Lojzi, Schoblocher Barbara és Szentpáli Roland mellett az idei Dalszerzők Napja nagykövete.

„Szerzői pályafutásom legmeghatározóbb élményét 1990-ben éltem át, én akkor szembesültem a zenében rejlő óriási erővel. Nem sokkal a rendszerváltás után Temesváron játszottunk a Bikinivel, és az ötezer fős közönség sírva énekelte velünk végig a koncertet. A rendezvény végén megkérdeztünk egy fiatal lányt, hogy miért sírt. Azt felelte: azt hittem, én már sohasem élhetek át hasonlót. Még abban az évben végigturnéztuk Erdélyt, és szinte mindenütt ugyanebben a hangulatban fogadtak minket” – osztotta meg Németh Alajos Lojzi, dalszerző, a Bikini együttes basszusgitárosa, aki Molnár Ferenc Caramel, Schoblocher Barbara és Szentpáli Roland mellett az idei Dalszerzők Napja nagykövete.

„Amikor arra gondolok, hogy a dal erőt ad, eszembe jutnak azok a pillanatok, amikor egy daltól azt éreztem, bármire képes vagyok és enyém az egész világ. Valószínűleg egy ilyen pillanatban dőlt el, hogy a zenéről fog szólni az életem. Kinyílik valami az ember szívében, amitől az egész teste elkezd bizseregni és ez a pozitív energia sejtszinten hatással van az egész életére. Segít elhinni, hogy a holnap a mánál szebb lehet és ez bátorságot ad, hogy tegyünk is érte. Megható és szívszorító érzés hallani, hogy valakit Blahalouisiana dalok segítettek át egy nehéz életszakaszon. Ilyenkor azt érzem, beteljesítették a céljukat. Hálás vagyok, hogy részesei lehetünk a körforgásnak és továbbadhatjuk, amit mi is valahonnan kaptunk.” – osztotta meg Schoblocher Barbara, dalszerző, a Blahalouisiana énekese, aki Molnár Ferenc Caramel, Németh Alajos Lojzi és Szentpáli Roland mellett az idei Dalszerzők Napja nagykövete.

„Ha érdekel valami, amiről úgy gondolom, hogy zenével ki tudom fejezni, akkor azt meg is szoktam írni. Lehet ez egy érzelmi állapot vagy egy számomra fontos, érdekes téma. Ilyenkor nem gondolkodom azon, hogy ez másokra hogyan hat. De ha a darabom végül erőt ad, elgondolkodtat, vagy csak szórakoztat, akkor már célba értem a kompozícióval. Volt, hogy az Orfeusz balettem katartikus élményt nyújtott a hallgatóknak, és előfordult, hogy a tubaversenyem eljátszása mérföldkövet jelentett fiatal szólistáknak. Szerencsésnek érzem magam, jól esik az ilyen visszacsatolás.” – osztotta meg Szentpáli Roland, zeneszerző, tubaművész, aki Molnár Ferenc Caramel, Németh Alajos Lojzi és Schoblocher Barbara mellett az idei Dalszerzők Napja nagykövete.

*A felmérés 2021. júliusában, a magyar lakosság körében, országosan reprezentatív mintavétellel, 1342 fő megkérdezésével készült.

Z generáció: 1997 és 2012 között születettek,
Y generáció: 1981 és 1996 között születettek (Millenials)
X generáció: 1965 és 1980 között születettek
Baby Boomers: 1946 és 1964 között születettek

forrás: Tóth Klára Fanni

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Itt jártunk: A Honeybeast és a Prove bulijával búcsúztunk el idén a Budapest Parktól

Ilyen lett TKYD Félelem és Életerő könyve

Szívfacsaró, egyben csodálatos volt a Siklósi Örs emlékkoncert