Olvasói élmény I Ilyen volt Hernádi Judit és Tarján Zsófi közös könyve

A Honeybeast pályafutását 2014 óta követem figyelemmel. Azokat a zenekarokat kedvelem, akiket nem csak a szerelem boldog, keserű pillanatai ihlet meg, vagy ha mégis, akkor képesek azt új oldalról leírni, megközelíteni. A Honeybeast nem a már ezerszer hallott, elcsépelt frázisokat köti egy csokorba párkapcsolati témájú dalaiban, hanem újra meg újra megfogalmaznak komoly társadalomkritikákat, valamint mélyebb, filozofikus szerzeményeket is kihoznak. Színes kis produkció. Bencsik-Kovács Zoltánt az egyik legrafináltabb hazai szerzőnek tartom, akinek alkotásai tökéletesen passzolnak össze Tarján Zsófi személyével, jelenségével. Így látom én...

Ennek fényében talán már sejted is, hogy az Open Books kiadó által gondozott Ne maradjon kettőnk között könyvet elsősorban Zsófi miatt olvastam el. A fenti sorok mellett emberileg is közel érzem magamhoz, sokszor éreztem már úgy, hogy nagyon sok mindenben hasonlíthatunk. Ilyen például, hogy mindketten egyszerre vagyunk introvertáltak mégis kalandvágyók. Sejtéseim a könyv olvasása során megerősödni látszanak.


Mind Zsófi, mind Hernádi Judit (nem mellesleg az ország egyik első szabadúszó színésze!) esetében 1-1 nagyon erős személyiségről beszélünk, nem csoda hát, hogy közös útjuk tele van mélységekkel és persze magasságokkal is. Akad, amikor úgy beszélgetnek, hogy közben mégsem értik egymás szavát... Ami fontos, hogy nem engedték el egymást, újra és újra megpróbálkoztak, megpróbálkoznak önmaguk és kapcsolatuk rendezésével, aminek persze meg is van az eredménye. Ebben a könyvben a két nő felváltva mesél. Megosztják velünk gyermekkori mintáikat, traumáikat, tanulmányaikat, szakmai- és magánéletük fontos állomásait, közös konfliktusaikat, világnézetüket. Kapunk továbbá kis kulisszatitkokat mind a színház, mind a zenész világ hátteréből. Akad itt kockázatvállalás, X-Faktor, Balkán Fanatikból való kirúgás, példaképek, pályatársak, féltékenység, Coelho, Pásztor Anna, valamint Póka Egon. 

Az írás hangvétele nagyon könnyed, anya és lánya zökkenőmentesen adja át egymásnak a szót. Iszonyatosan sodró, ezzel a 307 oldallal mindössze 2 estét töltöttem el, de biztosan újra fogom olvasni, mert igazi terápiás könyv, iróniával, humorral fűszerezve. Imádtam, hogy az olvasás során azt éreztem, a két művész nem akar mindenáron megfelelni az olvasónak, nem akarták kizárólag a szép, tökéletes oldalukat mutatni. Sőt! Külön szerettem, hogy a páros fejezetek (Először Judit, aztán Zsófi avat be gondolataiba) Zsófi fantasztikus, fekete-fehér illusztrációival lettek elválasztva. Mindegyik zseniális, három ábrázolása napok óta a fejemben maradt, szívesen díszíteném velük a lakást.

Gondolataim az olvasás során:
- Nincs siker, győzelem sok munka, valamint kockázat nélkül.
- Fontos, hogy az ajtó mindig nyitva legyen. Akár be kell fogadnunk valamit, valakit, akár el kell küldenünk, el kell engednünk.

Neked ajánlom:
- Ha nő vagy, és időről időre problémát okoz neked a nőiesség megélése.
- Ha hiszel az őszinte beszélgetés, a felismerések fontosságában, erejében.
- Ha szereted a valóban karakteres nők történeteit (hibákkal, megoldásokkal) olvasni.
- Ha időnként könnyen beleragadsz a negativitás, a letargia gödrébe.
- Ha hiszed, hogy a problémákat előbb-utóbb mindenképpen meg kell oldani. Az élet úgyis addig sodorja eléd, míg nem kezdesz vele valamit...
- Ha kedveled Zsófi és/vagy Judit munkásságát.

Idézet a könyv hangulatából:
„A véletlen úgy hozta, hogy nekem egy dal hozta meg az országos ismertséget. Vagyis egydalos énekesnő vagyok, de azért alapvetően mégiscsak színésznő. A lányom pedig egydarabos színésznő az Egy színésznő lánya óta, de sokdalos énekesnek kell lennie, rengeteg munkával – és ezzel szerencsére tisztában is van.” (184. oldal)

„Talán soha nem érünk majd a végére, hogy teljesen megértsük és elfogadjuk egymást. De mind a ketten sokat változtunk az évek alatt, és tulajdonképpen nem is baj, hogy még mindig vannak tennivalóink egymással kapcsolatban. Sőt! Kifejezetten jó, hogy ennyire sok dolga van az embernek az életben, és még az öregkorára is maradnak feladatok…” (291. oldal)



Értékelés: 6/5
Szerző: Hernádi Judit - Tarján Zsófia
Cím: Ne maradjon kettőnk között
Kiadó: Open Books
Megjelenés: 2021.
Oldalak száma: 307

szerző: nikiahatos

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Itt a klip: Hidegrázós, költői lett Bencsik Tamara és Szolnoki Péter duettje

Itt a dal: Amíg körbeturnézza a világot, megtalálta az igazi irányt Sidd DeVille

Itt a klip: Zsüd a Gorillaz producerével dolgozott az új dalán